AZ ÉLETFA

Sokat lehet hallani mostanában az újpogányságnak nevezett jelenségről. Egymást érik a táltos, sámán és kelta-wicca témákkal foglalkozó honlapok.

Sohasem voltam az az ember, aki mindent elhisz kritika nélkül. Ha valóban őseink világnézetét szeretné megismerni valaki nehéz a dolga, mert sokan a haszonszerzés miatt "bizniszt" csináltak a táltosokból, meg az ősi hitből. Mint írtam nem vagyok éppen egy hiszékeny ember, de a népmesék, a mondáink mindig is érdekeltek. Más népek mitológiájáról is szívesen olvastam és magyar mondák is közel álltak hozzám. Nyilván tanulmányokat lehetne írni a magyar népi vallásosságról, illetve a régi megmaradt elemekről, ezért tervezem úgy, hogy nem ez lesz az utolsó témába vágó írás.

Annyi féle találatot kiad a google, ha olyan szavakra keresünk mint pl.: a táltos. A néprajzi lexikontól a sarlatánok honlapjáig minden van. Nem tisztem eldönteni, hogy azok az elemek amiket leírok igazak-e. A véleményem az Istenről, meg a spirituális dolgokról, hogy másodlagos a létezésük. Ha van Isten, ha nincs amíg valaki úgy gondolja, hogy van, addig biztos, hogy van. A hit lényege az a biztos pont amit saját maga ad. Az, hogy az erőt maga gerjeszti-e az ember, vagy az Úrtól kapja már másodlagos. Én a magam részéről hiszek Istenben, de a világképem elég sajátos melyenek leírásához talán kevés lenne a hely a honlapon.
A lényegre térve szeretném elmondani, hogy miért választottam ezt a címet. Mint mondtam, az ősi vallás bemutatása szinte lehetetlen, ezért fokozatosan szeretnék olyan mondabéli/népmesei elemeket bemutatni, amelyek fennmaradtak a néphagyományban. Elsőként talán érdemes a világfával kezdeni a vizsgálódást, hiszen ez a fa a világ alapja és most ez lett az eszmefuttatás alapja is. A táltosok tanításai évezredeken átt fenmaradtak és ebből tudjuk, hogy eleink szerint a világ amelyben élünk nem egyszerű lapos korong. Az emberek világa csak egy szelete a létsíkoknak. Ahol mi élünk az a világfa törzsének szintje. A felső világban, mely egyesek szerint három, mások szerint hét, vagy tizenkét színtű élnek a jóindulatú szellem lényeknek és maga az Öregisten. A lombkorona tetején a magyar mondák szerint turul madár ül. A fa gyökerei közt van a szintén több szintű alsó világ. Ez a világképp nem egyedülállóan magyar hiszen, a germán mitológia Yggdrasil nevű fája is nagyon hasonló. A különbség az, hogy a régiek szerint az égig érő fa lombjai közt van a nap és a hold, ez a nézet pedig egyértelműen keleti eredetű. A népmesékben mindnyájan találkozhattunk olyan hősökkel akik az égbe szökő fán, vagy más növényen felmászva az égi palotákban sárkányokkal viaskodnak. Ez lehet akár a révületben a felső világba felemelkedő táltos metaforikus képe, aki a sárkánnyal megküzdve segíti a közösséget. (A néprajzi lexikon szerint a sárkány a hagyományaink szerint időjárás démon, aki jégesőt és pusztítást hoz). Mint látjuk ez az elem sok száz évig, sőt egy évezredig fennmaradt úgy, hogy a magyarság közben áttért egy másik vallásra, amibe számos "tanítást" beolvaszott. A világfa motívuma például számos népi műalkotást, vagy használati tárgyat is díszít. Még a templomokban is lehet látni világfát. Főként a román stílusú legrégibb Árpád-kori templomok sajátossága ez a fajta díszítés. Ilyen például a soproni Szent Jakab Kápolna egyik képe. Egyesek szerint a címerben szereplő kettőskereszt is a világfa motívumra utal. Ezek szerint őseink egyáltalán nem szertték volna, hogy a pusztai hagyomány teljes mértékben eltűnjön. Népmesékben, népi eszközökben ma is köztünk van a rónaság szelleme.

Végezetül itt egy videó, ha igaz a táltos tanítás, ha nem, tetszik ami hallható

DonProvenzano