ACTA: A SZABAD INTERNET VÉGE?

Hétről-hétre érkeznek a különböző hírek az internettel kapcsolatos szigorúbb felügyeletről, adatkezekésről, stb-stb.. Utoljára a Google új "szűrőjének" ötletéről, ill. az ún. "PIPA" törvényekről hallhattunk. Most itt egy újabb!

Miközben a világ a SOPA és PIPA törvények miatti felháborodásra figyelt az EU és Japán képviselői szép csendben aláírtak az említett két törvénynél is sokkal veszélyesebb egyezményt.

Az Egyesült Államok és Japán kezdeményezésére és a nyilvánosság informálása nélkül készült Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) drámai módon megváltoztathatja az Internet globális felügyeletét. Az egyezménnyel kapcsolatos tárgyalásokat kizárólag az ágazat és a kormányok képviselőinek részvételével és a média teljes kizárásával tartották, fittyet hányva a demokratikus folyamatoknak.

A megállapodás olyan intézkedéseket vezet be a szerzői jogok védelmének ürügyén, ami az Internet tartalmak feletti átfogó beleszólási joggal hatalmazza fel a privát szektort. Az ACTA minden korábbi jogi felügyeletet eltöröl és lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosoknak, hogy bírósági végzés nélkül követelhessék az általuk kifogásolt tartalmak törlését, az Internet szolgáltatókat pedig jogi úton felelősségre vonhatják, illetve megbüntethetik, amennyiben nem tesznek eleget a felszólításnak. Elvileg egy oldalt azért is törölhetnek, ha egy cég logóját engedély nélkül megjeleníti, vagy csupán egy szerzői joggal védett tartalomra mutató hivatkozást jelenít meg. Az ilyen vétkekért a felhasználók ellen büntető eljárás indulhat, eltilthatják az Internet használatától és még börtönbe is kerülhetnek.

A megállapodás súlyos következményekkel járhat a szólás szabadságára nézve. Az nyilvánvaló, hogy az igazi cél az információ feletti hatalom visszaszerzése, hiszen az Internet segítségével egyre több ember botlik bele a globális elit örök bosszúságába: az igazságba.

Az SOPA törvénynél tapasztalt heves tiltakozásból tanulva, Barack Obama, aki mint tudjuk alkotmányjogász, a törvényhozói folyamatot ügyesen megkerülve „végrehajtói megállapodásként” írta alá az ACTA-t, mivel így ennek törvényerőre emelkedéséhez nem szükséges a kongresszus jóváhagyása. A Fehérház nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva semmilyen információt nem volt hajlandó szolgáltatni a megállapodással kapcsolatban.

Az Internetszolgáltatókra vonatkozó büntetőjogi szankciók mellett, az ACTA arra is kötelezi őket, hogy a felhasználók személyes adatait átadják a szerzői jog tulajdonosoknak. Az intézkedés által bevezetendő jogi folyamatok ellentétben állnak az aláíró országok jogi szabályozásával, és többek között azt is lehetővé teszi, hogy a bevándorlási hivatal alkalmazottai átkutassák az utasok laptopjait, külső merevlemezeit, vagy bármilyen böngészésre alkalmas eszközt a repülőtereken vagy határátkelőkön.

A magyarországi aláírás nem érte el a hazai fővonalas média ingerküszöbét. A nemzetközi egyezmény még nem emelkedett törvényerőre hazánkban, mivel azt előbb az Országgyűlésnek ratifikálnia kell. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleményben tudósított az aláírás tényéről, a jogvédő szervezet szerint az aláírás illetve a ratifikáció nyomán nem változik a magyarországi jogi környezet, ellenben könnyebbé válik a magyar jogtulajdonosok érdekeinek külföldi védelme. Ellenben az aláíró országok bármelyike kifogással élhet magyar oldalak ellen, és kérheti azok lekapcsolását, törlését, illetve a tulajdonos jogi felelősségre vonását.

Az ACTA megállapodás akkor emelkedik törvényerőre az EU országokban, miután azt az Európai Parlament júniusban aláírja. Hivatalos tiltakozással és a társadalom felvilágosításával van némi halvány remény, hogy a megállapodást elutasítják. Az ACTA létezésének ténye önmagában bizonyítja, hogy globális világunk teljes gőzzel robog a rendőrállamiság és központosított hatalom felé, ahol az emberi innovációnak és önfenntartó technológiáknak nincs helye.

Zbigniew Brzerzinski, volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, a Trilaterális Bizottság társalapítója már 2010-ben a Külkapcsolatok Tanácsa előtt a globális politikai ébredés veszélyeire figyelmeztetett. Egyes technológiákban, mint a fájlmegosztó rendszerekben, a blogokban vagy a nyílt forráskódú szoftverekben megvan a potenciál, hogy aláássák a központi hatalomra vágyó, a társadalmat saját áruiktól való függésre kényszerítő oligarchikus kormányérdekeket. Zbigniew Brzerzinski alábbi, saját könyvéből való idézete is ebbe a törekvésbe enged bepillantást:

„A technotronikus kor sajátossága az irányított társadalom megjelenése. Ezt a társadalmat egy elit irányítaná, amit nem korlátoznak a hagyományos értékek. Hamarosan lehetséges lesz szinte folyamatos megfigyelés alatt taratani minden állampolgárt és mindenkiről naprakész, a legszemélyesebb információkat is tartalmazó megfelelőségi naplót vezetni. A hatóságok mindenkor hozzáférhetnek majd ezekhez az adatállományokhoz.”

(Időkjelei.hu nyomán)

Cs187

2012. 01. 30.